Az egyre nagyobb számban látható tavaszi virágok márciusban jelennek meg a hazai erdőkben – az ébredés nem csak a tél elmúltát és a megújulást, hanem a turistaszezon kezdetét is jelzi. A felmelegedő időjárás, a hosszú hétvégék és a zöldbe boruló táj ilyenkor sokakat az erdőbe csalogathat, a természet védelme érdekében azonban nem árt a körültekintés.

Forrás: Vajda Bertalan/Pilisi Parkerdő Zrt.

Egyre szaporodnak a csivitelő madarak az erdőben, de a tavasz beköszöntét nem csak az erdei szimfónia, hanem néhány látványosan szép növényfaj felbukkanása is jelzi. Márciusban nyílik először az erdőben például a tavaszi kankalin, a pirosló hunyor, a sáfrány, az odvas keltike, a salátaboglárka, az ibolya, a csillagvirág, a leánykökörcsin, és ebben az időben virágoznak a húsvéti ünnepkörből is ismert barka virágzatukkal a különböző fűzfajok is. Vajda Bertalan, a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársa ezek közül számos szemkápráztató virágot lencsevégre kapott, a teljes képgalériát a Parkerdő honlapján lehet megtekinteni. A húsvéti hosszú hétvége jó lehetőséget nyújt a felfedezésükre, amihez most egy kis segédletet adunk.

A lombfakadás előtt nyíló virágú növények egy része geofiton faj, ami azt jelenti, hogy mire az erdő kizöldül, visszahúzódnak a talajszint alá és rejtett módon várják a következő tavaszt. Ilyen növény az éledő erdők egyik gyönyörű ékessége, a lilás vagy fehér színű odvas keltike. Csak távolabbról csodáljuk, mivel alkaloid tartalma miatt igen mérgező, a népi gyógyászat, a homeopátia és a gyógyszeripar azonban értékes gyógyító hatású növényként használja. Kedves látvány a sárgán ragyogó salátaboglárka is, amelyik szerény mérete és megjelenése ellenére kiváló méregtelenítő hatású gyógynövény; csakis értő kezekben, megfelelően elkészítve és adagolva. Túrák során kéklő, esetenként fehér vagy rózsaszínű szirmaival örömet okozhat a spárgafélék családjába tartozó csillagvirág is; óvjuk, figyeljünk rá, ne tapossuk el! Igazán különleges esztétikai élményt nyújt ibolyakék, nagy virágaival a szép nevű leánykökörcsin is. Eszmei értéke „csak” tízezer forint, elpusztítása viszont soha nem enyhülő lelkifurdalást okoz, így rá is vigyázzunk, ő is egyike a szépséges és védett tavaszhírnököknek. Nem utolsósorban az erdők alján vár bennünket a parfüméria egyik főszereplője, az illatos ibolya. Hajoljunk közel hozzá, élvezzük az illatát anélkül, hogy kárt tennénk benne. Végül nem feledkezhetünk meg a hóvirágról sem. Védettsége óta már egyre ritkábban találkozunk vele nőnapokon, de kertben termesztett változata megfelelő engedélyek birtokában árusítható a piacokon.

A természetjárók pedig ne feledjék, hogy a magasabban fekvő erdőterületeken még zordabb időjárási viszonyokkal is találkozhatunk, mint a városokban. Vagyis kora tavasszal is fontos, hogy megfelelően öltözködjünk, és jó túrafelszerelésben induljunk erdei virágnézőbe. A virágokban pedig csak gyönyörködjünk. Fotózzuk, de ne szedjük le őket!

Immáron 4. alkalommal részese Szigetmonostor a (27.) Tavaszi Emlékhadjárat programjának. Európa egyik legnagyobb történelmi, katonai rendezvénye idén is ellátogat Szigetmonostorra, melynek keretében egy 1848-49'-es huszárszázaddal lovagolhatnak végig a Szentendrei-szigeten a szigeti lovasok. További részletek a plakáton és a Tavaszi Emlékhadjárat oldalán:http://www.lovasok.hu/index.php?i=26678

A főszezonban – júliusban és augusztusban – idén nyáron is közlekedik a Szentendre–Visegrád hajójárat, ráadásul a tavalyinál kedvezőbbre alakított menetrenddel, ugyanis a hajó 17:30-kor indul vissza Visegrádról. A korábban megszüntetett hajóállomások – Szigetmonostor, Dunabogdány, Horány, Surány, Verőce, Zebegény, Szob – visszaállítására egyelőre még nem került sor.

Közeledik a nyári időszámítás időszaka, indul a Szentendre–Dömörkapu hétvégi buszjárat, amely csak abban az esetben közlekedik (Szentendre i. 9:10, Dömörkapu i. 17:25), ha a járatra a menetjegyet a Volánbusz bármely pénztárában elővételben megváltották. Kiváló családi program busszal Pilisszentlászlóra utazni, onnan a közforgalom elől lezárt erdei műúton lesétálni a
Bükkös-patak völgyébe, azon át Dömörkapura, s onnan a késő délutáni busszal visszatérni
Szentendrére.

A WWF Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket.

2007 óta minden márciusban egy órára kialszik a díszvilágítás a világ legtöbb nagyvárosában. Néhány év leforgása alatt a Föld Órája az ausztrál helyi akcióból világméretű, több mint egymilliárd embert mozgósító önkéntes mozgalommá nőtte ki magát. Ez nem csak azt mutatja, hogy az embereket foglalkoztatja bolygónk egészsége, hanem hogy hajlandóak tenni is érte.

Újra láthatók Regős István művei. Március 24-én egy új kiállítássorozat kezdődik Szentendrén. A Ferenczy Múzeum utcafronti kiállítóterében ezentúl kéthavonta nyílik olyan tárlat, amely a városban élő nagyszámú képzőművész közül mutatja be egy-egy kiemelkedő alkotó munkáit – tudatta Balogh Máté.

Elsőként Regős István, az abszurd festészet iskolateremtő mestere tárlatát látható a múzeum Szentendre Termében. A kiállítást jövő csütörtökön 18 órakor Lackfi János költő nyitja meg, ezt követően május 22-én vasárnapig látogatható hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. A tárlat kurátora Kopin Katalin művészettörténész. Húsz különböző helyről érkezik műalkotás arra a kiállításra, amelyet az 1973 óta Szentendrén élő Regős István művészetének meghatározó alkotásaiból válogatott Kopin Katalin kurátor, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa.

Az 1954-ben, Budapesten született Munkácsy-díjas művész a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett, Sváby Lajos tanítványaként. Az elmúlt három évtizedben a világ számos helyén kiállított – többek között Ausztráliában, Belgiumban, Dél-Koreában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban és Svédországban. Több egyéni kiállítása volt Szentendrén is – a legutóbbi 2005-ben.

Regős István szürrealista hangulatú, naiv, groteszk, pop-art elemeket ötvöző művészete nem csupán a festmények sík terében lel kifejező formára. A művész otthonosan mozog a tárgyak, objektek világában is: a képteret megnyitva, kitágítva és átértelmezve hoz létre installációkat, rádió-, óra- és bőröndképeket, valamint kollázsokat. Alkotásaira jellemző a rendhagyó szemléletmódok használata. Művein ugyanolyan idegen az épített környezet, mint a természeti táj: rideg, fénypászmák által határolt, megfigyelt terület minden, ahonnan maga a szemlélő, vagyis az ember hiányzik.

A derengő vagy élesen hasító fények, a tűpontosan ábrázolt részletek, a szürrealista képzettársítások az irracionalizmus világába vezetik a nézőt. Regős festészete egyaránt közel áll Magritte szürrealista felfogásához és Anna Margit naiv, népies, cselédfolklórból táplálkozó művészetéhez. A szürrealizmus és a mágikus realizmus mellett nem idegen Regős művészetétől az esetenként abszurditásig fokozott irónia sem – ez utóbbira jó példa a használati tárgyként új formai-esztétikai értéket kapott Trabant-kanapé, amelyet a festmények mellett szintén megtekinthetnek a látogatók.

Hímes tojás és locsolkodás, komatál és locsolóbál, bensőséges ünneplés és tavaszköszöntő virgonckodás, nyuszi a tanyán és nyuszi a kézműves udvarban – mindezekkel a szentendrei Skanzenben várják a március 27-én, 28-án betérő vendégeket. A régi, falusi húsvétokat felidéző színes programokat az idén bárányszépségverseny és a húsvét titkait kutató gyerektúra is gazdagítja, a bábelőadások és koncertek sorát pedig a Kaláka együttes zárja.

Úgy tűnik, Sándor, József és Benedek végül mégiscsak meghozta a tavaszt az idei, korai húsvétra. A szentendrei Skanzenben zöldül végre a mező, ezerszámra nyílik az ibolya, és napról napra új báránykák bégetnek gyerekhangon az égre. Szép ünnepünk lesz, érdemes kimozdulni a sonka és a sütemények mellől a friss levegőre, és feltöltődni élményekkel.

Már a tavaszi szünet első napjától, március 24-től látogatható a Skanzen: csütörtöktől szombatig húsvéti készülődéssel várják a látogatókat, húsvétvasárnap- és hétfőn pedig – mint minden évben - most is felelevenítik a húsvéti ünnepkör hagyományait. Itt még lesz igazi, sikoltozós locsolkodás vödörrel – na nem a vendégek nyakába fog zúdulni a hideg víz, hanem a Lajta táncegyüttes fiataljai varázsolnak vissza bennünket az időben, akik két napon keresztül festik a tojást, készítik az ünnepi ételeket és a szagosvizet, komatállal szomszédolnak, vízbevető hétfőn jól megkergetik a vödörrel a lányokat, ahogy az ilyenkor dukál, majd locsolóbálban vigadnak.

A látogatók sem maradnak ki a tojásfestésből, hiszen megtanulhatják a berzselés, karcolás, írókázás csínját-bínját, sőt rendhagyó technikákat is kipróbálhatnak, mint a dekupázs és patchwork tojás készítése. Nemcsak tarkabarka tojások készülnek, hanem sorra kerülnek majd ki az ügyes kis ujjak alól a textil- és fonalcsibék, a tavaszi koszorúk, a nyuszis ujjbábok, és az is kiderül, hogy kell botnyulat fabrikálni.

A gyerekek kedvenc programja valószínűleg a bárányszépségverseny lesz, ahol maguk a látogatók szavazzák meg, hogy a Skanzen rackanyájának újdonsült tagjai, az ugribugri, pisze idei báránykák közül ki érdemli ki a legszebb bárány címét.

A nagy sikerű mesetúrák mintájára húsvétkor titoktúrára indulhatnak kicsik és nagyobbacskák, ahol a túraállomásokon az ünnephez kötődő tényekről és tévhitekről rántják le a skanzenesek a leplet, így kiderül többek között az is, miért éppen a nyúl tojja a húsvéti tojást.

A Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásai, a Babtársulat óriásbábjai, Tóth Krisztina és az Álomzug Társulat, Fabók Mancsi Bábszínháza és a Berbencés Vándorszín szórakoztatnak a két nap során. Mindkét napra jut gyermekkoncert is; húsvétvasárnap a Fölszállott a pávában sikereket elérő Berta Alexandra, húsvéthétfőn pedig a Kaláka együttes zenél a közönségnek.

Részletes program.

Ez az ötödik alkalommal rendezendő Művészkonyha örök receptje. A szentendrei Erdész Galéria & Design és az Aranysárkány vendéglő közös ötletéből született ez a művészeti - gasztro program, amely keretében 12 művész alkot a témába illő festményeket, szobrokat és grafkákat, melyeket a vendéglő séfei az alkotásoknak megfelelően elkészítenek.

A kiállító művészek között szerepelnek pályakezdő ígéretes tehetségek, Kossuth díjas, Érdemes és Kiváló művészek, valamint számtalan Munkácsy díjas alkotó. A kiállítást megnyitja: Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Műcsarnok kurátora A megnyitót követően a meghívottak átsétálnak az Aranysárkány vendéglőbe és egy hedonista vacsora alkalmával elfogyasztják a művekhez tartozó ételeket.

Az eseményt bemutatja Vinkó József esztéta, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője. Az ételekhez kapcsolódó és kínált borokat bemutatja nem más, mint Vajda Pierre “gasztropápa”. A kiállítás megtekinthető, illetve a vendéglőben az ételek elfogyaszthatóak az esemény megnyitója után egy hónapon keresztül.

A fotón: Asszonyi Tamás: Spárgalaves c. műve

A kiállítás megnyitójának időpontja: 2016. április 15-én, 17 óra Cím: Erdész Galéria & Design 2000 Szentendre, Bercsényi u. 4.

A kiállítás megtekinthető: 2016. május 15-ig, hétfő kivételével minden nap, 10 és 18 óra között.

Kiállító művészek: • Asszonyi Tamás: Munkácsy díjas, Érdemes és Kiváló művész • Borkovics Péter: üvegszobrász, Kaesz Gyula és Moholy Nagy László formatervezési díj • Csíkszentmihályi Róbert: Nemzet Művésze, Kossuth, Érdemes és Munkácsy díjas szobrászművész • efZámbó István: festő, grafkus, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze • Fehér László: Kossuth, Munkácsy és Prima díjas festőművész • Gyémánt László: Kossuth, Érdemes Művész, Gundel és Prima díjas festőművész • Győrf András festőművész • Kemény Zoltán: tervezőgrafkus, a National Geographic és a Művészet című lapok tervezője, a typokrif kitalálója • Nagy Boglárka : Gundel díjas festőművész • Regős István: Munkácsy díjas festőművész • Szenteleki Gábor: festőművész • Weiler Péter: író, festőművész