Július 10-én, délután 3 órakor ismét csobban Magyarország! A WWF felhívására 8 megyéből 15 település jelentkezett. Vasárnap a Duna, a Dráva, a Tisza, a Szamos, a Sajó, a Túr és a Séd patak is részt vesz a Nagy Ugrásban, Gyermelyen pedig egy név nélküli patak a 207. helyrajzi számú vízfolyás lesz a főszereplő.

A WWF Magyarország Duna napig, azaz június 29-ig várta a regisztrációkat a Nagy Ugrás idei, országos kihívására, amelyre ebben az évben 15 település jelentkezett. Amellett, hogy a Nagy Ugrás az európai folyók ünnepe, régiónkban ez a nap összeforr a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum emléknapjával, az ’Európa Amazonasa’ nappal. Ezen a napon tisztelgünk a kezdeményezés előtt, amely célul tűzte ki a Duna vízgyűjtő területének 5 országon átnyúló, közös természetvédelmi kezelésének megvalósítását.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy idén a Bioszféra Rezervátum területén található Heresznye partnerként csatlakozik a Nagy Ugráshoz, és a július 9-én megrendezendő hagyományos Dráva Félmaratont „Európa Amazonasának” szentelve rendezik majd meg, mielőtt vasárnap, ugyancsak egy sportnapot követően csatlakoznának a délutáni Nagy Ugráshoz” – közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Idén újra csatlakozott a kezdeményezéshezNagykörű is, ahol a WWF 2008-ban megrendezte az első hazai Nagy Ugrást. Ugyancsak hagyományos csatlakozónak számít a tavaly már sikeres és jó hangulatú csobbanásoknak otthont adó Törökszentmiklós, Sződliget és Sajóörös is.

Herend a Séd-pataknak szán majd főszerepet, Sződligeten az önkormányzati gyermektábor lelkes csapata vesz részt a dunai Nagy Ugrásban, Nagymaroson a Visegrádi várral szemközti szabadstrandon lesznek események. Az alig 650 fős Cégénydányádon a Szamos élővilágával foglalkoznak majd, Ibrány a Tisza-parton sporteseményeket rendez, Túristvándiban pedig a Túr folyóhoz kapcsolódó helyi kulturális értékeké lesz a főszerep.

Zebegényben sárkányhajókról és kenukról ugranak majd, Vácott az emberek élőláncot alkotva sétálnak majd a Dunába, míg Gyermelyen egy névtelen patak, a 207-es helyrajzi számot viselő vízfolyás is nevet kap a Nagy Ugrás napján. Idén Kisoroszi is rendez Nagy Ugrást, így ezen aszakaszon a Duna mindkét partja bekapcsolódik az ünneplésbe, hiszen a túlparton,Dunabogdányban lesz a WWF Magyarország Nagy Ugrás eseménye.

A Coca-Cola Magyarország és Dunabogdány Önkormányzata által támogatott eseményre kerékpártúrával is el lehet majd indulni Budapestről, a helyszínen pedig 11 órától várják a látogatókat. Az első 300 Nagy Ugrásra regisztráló ajándékokat kap, de lesz óriáscsúszda, kézműves sarok és strandröplabda bajnokság is.

2016. július 8-án mutatja be az Orlai Produkciós Iroda Daniel Glattauer Párterápia című darabját Mészáros Máté, Balla Eszter és Debreczeny Csaba főszereplésével, Znamenák István rendezésében a Szentendrei Teátrum és Nyár keretében. Az előadás a nyár után a Belvárosi Színházban látható.

Évek óta nagy sikerrel játsszák Daniel Glattauer előző művét, a Gyógyír északi szélre előadást a Belvárosi Színházban. A darab már több, mint százszor tárta a nézők elé két ember megismerkedésének kalandos és humoros történetét. Most tovább lép a szerző, a Párterápia házaspárjának életéből már rég eltűnt az első évek izgalma. Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő. Az orvos munkához lát, frenetikus helyzetek, mulattató fordulatok és meglepetések során ismerjük meg már nem is csak a páciensek, hanem maga a pszichiáter életét is. Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé.

Premier: 2016. július 8. 20.30 óra, Szentendrei Teátrum

További előadások: 2016. július 9., 14., 15.

Stáb:

Jelmez – Cselényi Nóra

Díszlet – Znamenák István/ Szalai József

Grafika – Csáfordi László

Világítási terv – Kehi Richárd

Rendező – Znamenák István

Producer – Orlai Tibor

Konok Tamás festőművész egyéni kiállítása nyílt meg Natura Naturata címmel június 30-án a szentendrei MANK Galériában. „Egy szinte üres szoba és ott van egy Konok-kép. Akkor ott van legalább a teremtés fele” – nyitotta meg szavaival a kiállítást Alföldi Róbert színész, rendező.

„A Nemzet Művésze az elmúlt évekbeli alkotásaiból bocsátott a rendelkezésünkre párat, ami csupán egy kincsszelete a kiváló életműnek. A koncepciónkat, hogy minden évben egy jeles, kiváló képzőművész egy-egy életszakaszát bemutassuk, Konok Tamással kezdjük” – mondta el Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a kiállítás megnyitóján.

„Konok Tamás képeire ránézve én nem képet látok, pontosabban nem egy képet látok, nem egy kétdimenziós képet, hanem a kép mögötti háromdimenziós, vagy ki tudja hány dimenziós valóságot. Fájdalmakat, szenvedélyeket” – mondta el Alföldi Róbert színész, rendező. Számára Konok Tamás képei olyanok, mintha egy, a tudásban, akár nem csak az emberi tudásban, nagyon messzire jutott ZEN-mester, kőből kifaragott, minden sallangtól mentes, a végső, igazi tudást szavakba rejtő imái, üzenetei lennének. „Nem akarja megértetni az élet lényegét, csak megmutatja az élet lényegét. Ami szép és fontos, és ami minden fájdalma és nehézsége ellenére is végtelen és soha nem múló csoda, de ezt úgy teszi, hogy nem furakszik közém és a kép közé, csak finoman megmutat valamit. Engedi látni, ha akarod látni. Ezért transzformálódik a valóság a konstruktivizmusba. Ezerszer átgondolt, sűrű, megélt jeleket mutat. A lényeget. Konok Tamás addig nem beszél, amíg nincsenek meg azok a rövid, tömör, szinte soha véget nem érő jelentéssel bíró mondatok, hogy azt mondja el, amit valóban el szeretne mondani. Felmutatni, amit ő lát, megélt, amit szépnek és rútnak, ugyanakkor teljesnek is tart. Minden Konok-kép, miközben pontos, konkrét érzetet kelt bennem, a teljes egészet mutatja. Minden Konok-kép önmagában az egész. Egy szinte üres szoba és ott van egy Konok-kép. Akkor ott van legalább a teremtés fele” – fogalmazott Alföldi Róbert.

Konok Tamás (1930–) a kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alkotóművésze, a Nemzet Művésze, a francia Nemzeti Érdemrend lovagja, Kossuth-díjjal kitüntetett festő- és szobrászművész, címzetes egyetemi tanár. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél festőművész volt a mestere. A főiskola elvégzése után, 1959-ben Párizsban telepedett le, ami lehetővé tette a számára, hogy közvetlenül bekapcsolódjon a nyugat-európai művészeti élet vérkeringésébe. A művészetét mai napig is meghatározó geometrikus absztrakt ábrázolásmód az 1960-as évek végén bontakozott ki, amelynek líraibb, oldottabb kifejezésmódját hozta létre. Festményeinek alkotóelemei a vonal, a vonallal körülzárt forma, a tér és a színek; kompozícióin belül ezek harmonikus elrendezésére törekszik. Konok Tamás sokoldalú képzőművészeti tevékenységét szemlélteti, hogy az 1960-as évektől monotípiákat és építészeti elemekhez kapcsolódó reliefeket is készít. Művészete az utóbbi két évtizedben tovább haladt a lényegre koncentráló, reduktív festészet irányába. A folyamatos nemzetközi jelenlét mellett 1980-tól rendszeresen kiállít Magyarországon is, amely során a magyar képzőművészeti élet meghatározó jelentőségű alakjává vált.

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Galériájában rendezett kiállítás az elmúlt évtizedben keletkezett festmények válogatására épül. Fő különlegessége az a sorozat, amely a művész eddigi munkásságának nagyméretű képekben való összegzésének tekinthető. A tárlat címe – Natura Naturata – utalás arra a szimbolikus világra, amelynek sajátos művészi eszközökkel való megformálása Konok Tamás munkásságát az utóbbi évtizedekben jellemzi.

A 2016. július 1-től július 24-ig látogatható kiállítást Alföldi Róbert rendező és színművész nyitja meg.

A fotográfia és animáció-készítés kezdeteiről szóló tematikus táborban cipős dobozból és üdítős fémdobozból készíthetnek egyszerű fényképezőgépet, laborálhatnak és egyszerű animációs technikákat próbálhatnak ki a gyerekek.

A tábort azoknak a gyerekeknek ajánlják, akik érdeklődnek a technikai képek iránt, szeretnek videójátékozni, fényképezni.

Időpont: 2016. augusztus 22–26., a tábor minden nap 8-tól 16 óráig tart

Helyszín: Ferenczy Múzeum (Kossuth Lajos u. 5.)

Korhatár: 9-14 éves kor

Étkezés: napi 3 x

Díja: 18.000 Ft, testvéreknek: 15.000 Ft

Jelentkezni augusztus 5-ig a muzeumpedagogia@muzeumicentrum.hu e-mail címen, vagy telefonon: 06-20-488-1851

Harmadik alkalommal rendezik meg 2016. június 24 - 26 között Szentendrén a Sörfesztivált, ahol idén Székelyföld lesz a vendég. A háromnapos program a Dunakorzón kap helyet.

A felnőttek 50 -féle sörből válogathatnak, de színvonalas koncertek, gyermekfoglalkoztató is lesz.

Fellépők: The Best Bad Trip, Jóvilágvan, Funkorporation, DJ Elf, Gyps'n'Rips, Presszó Tangó Libidó Trió, Anton Vezuv, Lóci Játszik, Vasárnap Dél, DJ Embryo, Csakugyan, Posztmolett
Orbán Bori, Németh Bendegúz Trió, Sztankovszky Domonkos és barátai, Demeter Erik, Zűrös Banda

A legerősebbek szkanderversenyen mérhetik össze erejüket (a szombaton 18.30 órakor kezdődő bajnokságra 17.00-ig lehet jelentkezni a ForSör faházban).
A társasjáték szerelmesei a Duna korzón elhelyezett társasjáték asztalokon sakkozhatnak, gombfocizhatnak.
A gyermekeket is izgalmas játszóbirodalom várja, lesz ugrálóvár, játszóház és kisvonat is.

Az Indiai Nagykövetség és az Amrita Sher-Gil Kulturális Központ 2016. június 17-19. között nagyszabású fesztivált szervez kilenc magyarországi városban (Balatonfüred, Budapest, Eger, Esztergom, Sopron, Nagykanizsa, Szeged, Debrecen és Szentendre).

A Nemzetközi Jóga Nap & Gangesz-Duna: Indiai Kulturális Fesztivál célja, hogy tovább erősítse és gazdagítsa a Magyarország és India közötti kulturális kapcsolatokat. Idén a Nemzetközi Jóga Nap része a kulturális fesztiválnak. A Nemzetközi Jóga Nap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a tudatosan egészséges életmódra és az egészségre való odafigyelésre.

A fesztivál szimbóluma India és Magyarország két legfontosabb folyója: a szent Gangesz és a történelmi jelentőségű Duna, melyek a kulturális sokszínűséget, hagyományos értékeket képviselik. A fesztivál az indiai kultúra egy-egy szeletét mutatja be sok-sok tánccal, zenével, jógaprogramokkal, filmvetítéssel, gasztronómiával, kiállításokkal, de jönnek indiai bábosok és harcművészek is. Az indiai művészeti ágak magyar képviselői is részt vesznek a programban.

Június 18-án, szombaton, Szentendrén, a Lázár cár téren

11:00 órától megnyitó és jógaprogram

12:30-14:00 óra között a helyi jógastúdiók mutatkoznak be. A szervezők jógatanárok jelentkezését várják telefonon: 06-70-779-2135, illetve június 10-én pénteken 17:00 órakor a Városházán közös megbeszélésre!

14:00-20:00 óra között kvízjáték nyereményekkel, indiai néptánc, indiai klasszikus zene és tánc, harcművészeti bemutató (kalaripayattu), henna, karkötőkészítő Indiából, kiállítás

14.00-15.00 Gujarati Folk tánccsoport

15.00-16.00 kvízjáték

16.00-17.00 a Calcutta Trio koncertje

17.00-18.00 Kalaripayattu harcművészeti bemutató

18.00-19.00 Padmashri Shovana Narayan Csoport

19.00-20.00 Bharatanatyam tánccsoport Bittner Dórával

A részletes program az Indiai Nagykövetség weboldalán és facebook oldalán, illetve a fesztivál külön facebook oldalán:

Június 5-én játékos vetélkedővel idézik meg a közeledő Olimpia hangulatát a szentendrei Skanzen. Persze egy kis csavarral, igazi népi próbatételekre számíthatnak a résztvevők. A Falusi Olimpia programjaira egyénileg és családosan is nevezhetnek a helyszínen az érdeklődők.

A magyar sport születésének XIX. századi időszaka egybe esik a szentendrei Skanzenben bemutatott paraszti kultúra kezdeti időszakával. Annak idején az esztergályozást és a tűzoltást is sportágnak tekintették, sőt ez utóbbit a nagy Széchenyi Ödön fia kombinálta össze a szabadtéri szertornával ezreket összecsődítő látványossággá. 2000-ben azzal a céllal indult útjára az első Falusi Olimpia a Skanzenben, hogy népszerűsítse ezeket az elfeledett, ám a közelmúltban újra megtalált népi sportjátékokat. A június 5-i programnapon nem szokványos sportfeladatokkal találkoznak a múzeumba látogatók.

Felmérhetik, milyen erőkifejtésre, leleményességre, ügyességre volt szüksége elődeinknek a mindennapjaikban, munkavégzés közben. Két kategóriában mérettethetik meg magukat gyerekek és felnőttek egyaránt. Az „Olimpiai 10 próba” során korosztályi bontásban mérkőznek meg egyénileg a jelentkezők. A versenyszámok között lesz akadályfutás, kőhordás időre, rönkkinyomás, helyből távolugrás, bothajítás, kőlökés, kislabdával célba dobás, akadályjárás. A falusi olimpikonoknak a díjakat Fajthné Thuróczy Zsuzsanna ritmikus gimnasztika magyar bajnok adja át. Aki családi vagy baráti körben, könnyed, vidám feladatokat szeretne végrehajtani, hogy testét és lelkét pallérozza, annak a Falusi Olimpia másik kategóriáját ajánlják a szervezők.

A „Családmozgató helyszíneken” tucatnyi mókás feladat közül válogathatnak az érdeklődők: saroglyával történő szénahordás, petrencés rúd kitartása, „liszteszsák” cipelése, csutkadobás az olimpiai karikákba, mocsárjárás, „vízhordás” favödörrel, olimpiai totó, létramászás, koszorúkötés, zokni-, és nemezlabda készítése, kötélverés. A vakmerőbbek akár kipróbálhatják a háthengerlést, a csúszhoppolást vagy akár a nyiktámaszt is. Mindezek közül ötöt teljesítve falusi olimpikon-voltukat igazoló oklevelet kapnak a családok. Részletes információk a www.skanzen.hu honlapon, a Látogatás/Programok menü alatt találhatóak.